2013. november 24., vasárnap

14.rész

Sziasztok bocsi hogy ilyen későn hoztam ezt a részt,de remélem tetszik. :)






-Rákos vagyok..-mondta,majd ebben a pillanatban megfagyott bennem a vér.
-T-Tessék???-kérdeztem vissza remegő hangon
-Rákos vagyok!-ismételte meg,majd egy könny gördült le az arcán
-Akkor neked nem a kórházban kéne lenned?-kérdeztem
-De igen.. De én nem szeretnék kórházban meghalni..-mondta szomorúan
-Meghalni?? Mi az hogy meghalni?? Nem fogsz meghalni!!-mondtam idegesen,magamból kifordulva
-Kicsim.. Az orvosok szerint egy hetem lehet hátra...-mondta,miközben elcsuklott a hangja. Mikor kimondta ezeket a szavakat sokkot kaptam,majd sírni kezdtem. Miután lenyugodtam anya azt kérte hogy meséljem el neki,mi történt velem Londonban.
-Anya! Nem kéne mégis bemenned a kórházba? Ott mégiscsak olyan emberek vannak akik betegekkel foglalkoznak.
-Kicsim! Megmondtam hogy nem szeretnék kórházba menni.-mondta határozottan. De mégis addig győzködtem amíg bele nem egyezett. Össze szedtünk minden szűkséges dolgot és elindultunk a kórházba. Mikor beértünk egy orvos szólt hozzánk.
-Maga Olívia Benson?-kérdezte anyától
-Igen én vagyok.-mondta anya
-Rendben jöjjenek utánam.-mondta kedvesen,majd egy kórterem felé vezetett minket.
-Ez lesz a maga kórterme. Mindjárt jön egy nővér,aki segít majd elrendezkedni.
-Rendben!Köszönöm!-mondta anya. Nem sokkal később jött is egy nővér aki eligazította az ágyat,segített anyának stb.. majd kiment



**1 héttel később**


Anya nagyon rossz állapotban van már csak a gépek tartják életben. Az orvosok le akarják kapcsolni a gépről,de én nem engedem. Úgy döntöttem felkeresem apámat, hogy közöljem vele a hírt. Elmentem a rendőrségre,hátha tudnak segíteni.
-Jó napot! Miben segíthetek?-mondta az egyik rendőr.
-Jó napot! Az édesapámat szeretném felkeresni.
-Rendben!-Mi az édesapja neve?
-Charlie Benson.
-Nos,az édesapja jelenleg Londonban él.-Milyen ügyben szeretné felkeresni?
-Hát,az édesanyámat már csak a gépek tartják életben és az orvosok le akarják őt kapcsolni a gépekről. Ő pedig nem tud erről és tudatni szeretném vele a hírt.
-Rendben akkor itt a pontos címe.-mondta,majd a kezembe nyomott egy cetlit.
-Köszönöm szépen!-mondtam,majd siettem,hogy felhívjam Jennit és elmondjak neki mindent.
-Szia!-Mesélj mi történt!-mondta Jenni,én pedig elejétől a végéig mindent részletesen elmondtam neki.
-Az apukád tényleg Londonban él??-kérdezte döbbenten
-Elvileg igen.-Holnap indul a repülőm,és megyek felkeresem.
-Hánykor ér ide a repülőd?-Kimegyek eléd a reptérre.
-Délután 3 körül.
-Okés akkor addigra kimegyek eléd.
-Oké köszi!De most leteszem szia!!
-Szia!-mondta,majd letettük a telefont,én pedig hazamentem összecsomagolni.
-Miután összepakoltam mindent,bementem anyához a kórházba. Már este 8 felé járhatott,amikor hazamentem. Mivel a gépem délután 1 kor indul és korán kéne kelnem,ezért hazamentem.Otthon lezuhanyoztam,hajat mostam..stb. Mikor mindennel végeztem már este 10 óra volt,ezért lefeküdtem aludni

***Reggel***


Reggel az ébresztőm hangjára ébredtem.Gyorsan rendbe szedtem magam,és a maradék cuccom még a bőröndömbe tettem,amit le is cipeltem a nappaliba.Nekiláttam a reggelinek és miután megettem még csak 10 óra volt ezért bevágódtam a tv elé. Fél 12-kor elindultam a reptérre. 


***Reptéren***


-"Kérjük Londonba tartó gép utasait fáradjanak a 3-as kapuhoz"-szólalt meg a hangosbemondó,ezért elindultam és felszálltam a gépre.Az út nagy részét átaludtam.Mikor felébredtem nem sokkal később landolt is a gép. Miután leszálltam egyből megláttam Jennit és a többieket ahogy engem várnak. Odamentem és mindenkit megöleltem és hazamentünk. Gyorsan becuccoltam a szobámba és lementem a többiekhez beszélgetni.
-Jenni gyere egy percre!-szóltam Jenninek,majd bementünk a konyhába. Épp belekezdtem a mondandómba,mikor hangokat hallottam,ezért kinyitottam a konyhaajtót és mind az 5 idióta (xD) beesett a konyhába. Értetlenül néztem rájuk,majd mint ha mi sem történt volna felálltak és visszamentek a nappaliba. Miután meggyőződtem róla hogy nem hallgatózik senki,belekezdtem a mondandómba.
-Mi a baj?-kérdezte
-Nincs baj,csak mint tudod fel szeretném keresni apám és arra szeretnélek kérni hogy gyere el velem.
-Rendben!Elkísérlek.
-Köszi! -mondtam majd kimentünk a nappaliba.
-Fiúk! Elmegyünk Jennivel tartunk egy csajos délutánt.-mondtam a fiúknak,akik csak bólogattak,mi pedig elindultunk a leírt címre.
-Miért nem mondtad el a fiúknak hogy hová megyünk?-kérdezte Jenni
-Mert nem akartam hogy aggódjanak.Majd beavatom őket.
-Oké!-mondta,majd fojtattuk utunkat.
**
**
**
Megérkeztünk a megadott címre. Egy szép nagy házhoz érkeztünk majd bekopogtunk. Egy velünk egykorú lány(?) nyitott ajtót.
(fojtatás a kövi részben)



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése